A partners Kft. az idén ünnepli 35. születésnapját. E három és fél évtized alatt, melyből az elmúlt negyedszázad folyamán a csomagolóipar területén tevékenykedett a cég, óriási mennyiségű információ és tapasztalat gyűlt össze, melyek révén a címben megfogalmazott és manapság szinte minden csomagolóanyagot gyártó nyomdát folyamatosan foglalkoztató kérdésre átgondolt, részletes analízisre épülő választ tudunk adni.
Mindenekelőtt azt kell megvizsgálnunk, miért került előtérbe ez az elsősorban technikai jellegűnek tűnő kérdés a címke- vagy dobozgyártó cégek, de akár a flexibilis csomagolásgyártók körében is? Az ilyen típusú kérdések a piaci igények változásából és a piaci igényekkel együtt fejlődő technológiai újdonságok megjelenéséből, végső soron az üzleti, technikai és emberi környezet drasztikus megváltozásából származnak.
A teljesség igénye nélkül néhány olyan rendkívül lényeges pontot érdemes kiemelni, ami a jelen helyzethez vezetett:
Mindezek kommunikálására a legkézenfekvőbb eszköz a termékcsomagolás vagy termékcímke.
Felgyorsult világunkban a villámgyors reagálás is kulcskérdéssé vált, de emellett a költségcsökkentés, környezeti fenntarthatóság szempontjainak is érvényesülnie kell. A digitális nyomtatási technológiák mára elérték azt a minőségi és termelékenységi szintet, ahol bizonyos feltételek teljesülése esetén nem csak versenytársai lehetnek a hagyományos nyomtatási eljárásoknak, de a variációk előállításában, pontos gyártási menynyiségekben, gyors „just-in-time” szállításoknál, sőt a gyártáshoz szükséges emberi erőforrások területén is egyszerűbbé, hatékonyabbakká váltak.
Persze minden technológiának vannak korlátjai, pl. nagyobb példányszámok esetén sem gyártási sebességben, sem költségben nem képes a digitális technológia a flexóval azonos, vagy akár csak
hasonló szinten teljesíteni. Ugyancsak komoly kihívást jelent a digitális technológia számára a speciális alapanyagok használata, a csomagolásokat egyedivé tevő felületkezelési eljárások megvalósítása – pedig sokszor pont ezek az elemek hordozzák az első mondatokban említett, elvárt márkajellemzőket.
Az utóbbi évtizedben egyre több flexónyomdában jelentek meg kisebb-nagyobb digitális berendezések a kis példányszámú megrendelések kielégítésére, mintegy a flexó „termelőgépek” melletti kiegészítőként, de az olcsóbb berendezések nem teljesítették a minőségi, sebességi elvárásokat, míg a drágább berendezések esetén a problémát a gépek megfelelő mennyiségű, hatékonyan és gazdaságosan gyártható megrendeléssel való ellátása jelentette. A digitális berendezések használatának további korlátját jelenti a nyomtatott anyagok utófeldolgozása, kiszerelése, felületkezelése, hiszen
a hagyományos területre fejlesztett, többnyire meglevő berendezések beállításához szükséges példányszám gyakran összemérhető a digitálisan gyártott rendelési példányszámmal. A nyereséges gyártás így szinte megvalósíthatatlan, pontosabban csak nagyon szűk terméktípus és
példányszámhatárok között reális – ebből viszont megint csak nehéz összeszedni a kapacitás
kihasználásához elegendő munkát.
A technológusok ismét megtalálták a megfelelőnek tűnő kiutat: a hibrid gépek legkülönbözőbb formái jelentek meg a piacon, részben a hagyományos flexó nyomdagépek digitális egységgel történő kiegészítésével, részben az ipari digitális nyomtatók kiegészítésével mind flexó nyomtatóegységekkel, mind digitális vagy hagyományos, de inline működő utókezelési megoldásokkal. A problémát azonban ebben az esetben többnyire a beruházások nagysága, a géphez illeszkedő munkák begyűjtése jelenti. Ebben segít, hogy a technológiai lehetőségek egészen új típusú munkák hatékony gyártását is lehetővé teszik, bár ebben az esetben a nyomdáknak kell a megrendelők marketingeseit meggyőzni, ami a nyomdák kereskedői számára jelent új és nem mindig könnyű feladatot.